Orvosok egész hada kutatta egy teljes évszázadon keresztül azt az anyagot, ami alkalmas az arc feszességének növelésére és struktúrájának visszanyerésére illetve ráncfeltöltésre. Az idők során sokféle vegyület befecskendezésével próbálkoztak, például paraffinnal, szilikonnal és kollagénnel. A ’30-as években találtak rá a hialuronsavra, mely egy természetes, minden emberi szervezetben fellelhető, több funkciós poliszacharid. Többek között kulcsszerepet játszik a bőr teltségének, állagának és hidratáltságának fenntartásában, de e mellett segít az ízületek hajlékonyságát megőrizni és a szem térfogatának szabályozásában is közreműködik. A kozmetikai sebészet azonnal felfigyelt az anyagra és annak ránctalanító hatására. Sőt, ma már sok arckrém fő hatóanyaga is a hialuronsav.

2003-ban az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság első ízben adott engedélyt hialuronsavas eljárásra. A szóban forgó eljárás, vagyis a ráncfeltöltésre kifejlesztett anyag neve Restylane, mely az első szabadalmaztatott hialuronsav alapú ráncfeltöltő vegyület. Főleg az arc ráncait, redőit hivatott feszesebbé varázsolni, de természetesen a test más területein is képes kifejteni jótékony hatását.

A hialuronsav nem más, mint egy olyan cukorféle, mely minden olyan élőlényben fellelhető, melynek önfenntartásához elengedhetetlen a víz. Önmaga tömegének 1000-szeresét képes vízből megkötni, ez a tulajdonsága teszi értékessé a kozmetikai sebészetben. A hialuronsav a kollagénnel és az elasztinnal karöltve felelnek a bőr felépítéséért, rugalmasságáért. A kor előrehaladtával a sejtek nem képesek már annyi hialuronsav előállítására, mint fiatalkorban. A hialuronsavas ráncfeltöltés képes pótolni a az életkorból fakadó hialuronsav hiányt. A kezeléseket azonban időről időre meg kell ismételni, mert az anyag lassan ugyan, de felszívódik a bőrszövetben.

A hialuronsavat először Karl Meyer és John Palmer fedezte fel és izolálta 1934-ben a New York-i Columbia Egyetemen. A savat tehénszemből nyerték ki. A kereskedelembe 1942-ben került, Balázs Endre révén. A fiatal budapesti egyetemi hallgató rájött, hogy a hialuronsav tökéletesen helyettesíti a tojásfehérjét, így szabadalmaztatta a szert. A rákövetkező fél évszázadot pedig a hialuronsav kutatásának szentelte.

Mivel a test az önálló láncot alkotó természetes felépítésű hialuronsav molekulákat igen hamar lebontja, a tudósok kifejlesztettek egy olyan eljárást, mellyel lehetővé vált a hialuronsav láncok összekötése. Így a folyékony anyagból zselészerű vegyület vált, amit a szervezet sokkal nehezebben bont le, tehát sokkal tovább hat az ilyen, összekapcsolt hialuronsav láncos ráncfeltültő kezelés. Fontos megjegyezni azt is, hogy ugyan a sav láncait összekapcsolják, egy olyan poliszacharidról van szó, mely eleve jelen van minden emberi szervezetben, ebből kifolyólag a kezelés miatti esetleges komplikációk kialakulásának kockázata igen csekély.

A Társaság az Amerikai Esztétikai Plasztikai Sebészetért szerint a hialuronsavas ráncfeltöltő kezelések a legnagyobb ütemben növekvő nem invazív esztétikai sebészeti eljárástípus az Egyesült Államokban.

 

Kapcsolatfelvétel
Név:
E-mail:
Telefon:
Hírlevél