A szemhéjplasztika története több ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, egészen az ókori Indiáig és Egyiptomig. Már ekkor végeztek kozmetikai jellegű operációkat. Az egyiptomiak közvetve, a perzsákon és az arabokon keresztül sajátították el az indiai mesterek fogásait. Így az ókori Egyiptomiak voltak az elsők, akik a páciensek ép bőréből kimetszettek egy darabot, általában az arc bőréből, hogy azt másutt, a szépítendő testrészen hasznosítsák, többnyire a szem, orr, esetleg fül műtétje során.

Az Egyiptomiak tudása pedig eljutott az ókori Hellászba és a Római Birodalomba is. Az első szemhéjplasztikai műtét aprólékos leírása is egy római orvoshoz köthető. Méghozzá egy bizonyos Aulus Cornelius Celsus nevéhez, aki az időszámításunk szerinti első században tevékenykedett.

A középkor sajnos nem kedvezett a plasztikai sebészetnek és így a szemplasztikai módszerek sem fejlődtek tovább. Az egyház Isten és a természet ellen valónak ítélte a kozmetikai beavatkozásokat és be is tiltotta az ilyen típusú operációkat. Szerencsére a barokk és reneszánsz korában, amikor a római és görög szövegek és ideák újra a kulturális érdeklődés középpontjába kerültek, felfigyeltek az orvosi leírásokra is, mely új lendületet adott a plasztikai sebészeti kutatásoknak, kísérleteknek. Ennek eredménye az a tanulmány, mely 1818-ban látott napvilágot Karl Ferdinand von Graefe lengyel származású német orvos keze nyomán. Ez a szemhéjplasztika kifejezés első írott előfordulása.

Ugrásszerű fejlődés a kérdéses orvosi területen csak az első világháború idején történt, amikor a csatákban katonák ezreinek sérült meg az arca. Ezekben az esetekben általában teljes helyreállító műtétet kellett végrehajtaniuk a korabeli orvosoknak. Ezek a többlépcsős operációk többek között szemhéjplasztikai beavatkozásokat is követeltek. Ebben az időszakban rengeteget fejlődtek és finomodtak a plasztikai sebészeti technikák. A szépészeti, esztétikai sebészet nagyon sokat köszönhet a háború során tömegesen végzett helyreállító műtéteknek és az azokból szerzett tapasztalatoknak.

Napjainkra a legtöbb szemhéjplasztikai beavatkozást Ázsiában végzik. Az ázsiai populáció bizonyos hányada úgynevezett mongol redővel születik, ami a mongoloid nagyrasszra jellemző, és ezt a redőt igen sokan távolíttatják el, hogy nyugati külsőt kölcsönözzenek maguknak. A szemhéjplasztika ezen fajtája Kínában népszerűbb, mint a mellnagyobbítás.

Összességében elmondható, hogy napjainkra a szemhéjplasztikai beavatkozások biztonságossá váltak, a komplikációk kialakulásának kockázata igen alacsonyra csökkent.

Kapcsolatfelvétel
Név:
E-mail:
Telefon:
Hírlevél